Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Kedves Sorstársam!
 

2011. novemberében átestem egy teljes gyomoreltávolító műtéten. Nem a gyomor egy részét távolították el - mert az teljesen más -, hanem az egészet.  

Kezdetben szinte semmiben nem volt segítségem. A sebészem annyi tanáccsal látott el, hogy többször egyek keveset, de mit, azt tapasztaljam ki magam. A dietetikusnál ugyan fizetnem kellett, de ő jegyzetelt, nem én. Elkeserítő volt a helyzet. Így hát elkezdtem összegyűjteni a tapasztalataimat. Először csak azokat a dolgokat, melyeket kipróbáltam és beváltak. Aztán azt is, ami sosem esett jól, majd azokat is, melyek mindig csak durva dolgokat okoztak. Aztán tovább gondoltam ezt a dolgot. Ebből született meg ez az oldal 2012-ben. Én is olvastam blogokat, de sajnos már egyik "sorstársam" sem élt, mire szükségem lett volna a segítségükre. Tudtam, hogy nem sok esélyem van... Mégis, valami elkezdődött, hátha másnak segíthet és "szerencséje" lesz, felébredhet ebből a rémálomból - mert én sajnos akkor ezt így éltem meg.

Miközben próbálgattam az új életemet, a megváltozott emésztőrendszerrel való együttműködést, a sok negatív tapasztalat kivette belőlem a maradék energiát is és nem hogy elkezdtem volna felépülni, úgy éreztem, rendre visszaesem. Mivel senki nem volt körülöttem, csak magammal foglalkoztam. Megfigyeltem, a hangulatváltozásaim mennyire befolyásolják  a fizikai fejlődésemet, vagy éppen visszaesésemet. Így kezdődött a tudatos önismereti utam. Azóta is ezen járok, tíz év tömény tapasztalattal a hátam mögött szinte fontosabb lett, hogy mit nyelek, mint az, hogy mit eszem...

Szeretettel,

Anézsa